KATA

Az új KATA-törvény miatti aktuális  teendők  

A kata törvény elfogadásra, aláírásra és kihirdetésre került.  

2022.09.01-től a kata legfontosabb új előírásai a következők:  

• Csak egyéni vállalkozó lehet katás (a bt-k, kkt-k, ügyvédek, ügyvédi irodák nem),  viszont továbbra is lehet mezőgazdasági őstermelés mellett katázni. 
• Csak főfoglalkozásként lehet katázni, vagyis kizárták a katából a főállású  munkaviszony, saját jogú nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs vagy  rokkantsági ellátás, társas vállalkozói jogviszony (személyesen közreműködő társas  vállalkozó esetén, aki személyes közreműködését nem mellékállású munkaviszony  keretében látja el), nappali tagozatos tanulmányok mellett vállalkozókat, illetve a  külföldön biztosítottakat.  
• A kata-alanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal a taxisokon kívül minden katásnak, ha kifizetőtől, vagy külföldi szervezetttől szerez bevételt.   Az előző pont azt jelenti, hogy a katások – a taxisokon kívül – csak  magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek  terméket (cégeknek, egyéni vállalkozónak, költségvetési szerveknek nem, hiszen ők  kifizetők). Ez persze az adószámos magánszemélyeken és az őstermelőkön kívül  minden más vállalkozást is érint: 2022.09.01-től ők nem kaphatnak kisadózótól  számlát.  

Ezekkel kapcsolatosan vannak még kérdések, reméljük ezek tisztázódnak. Pl. Az  Egészségbiztosítási pénztáraknak való számlázás? Kifizetőnek minősülnek, de a Katás  nem nekik szolgáltat…  

Nézzük, milyen teendői vannak a vállalkozóknak most, július-augusztusban!   

Fel kell készülni, ezért gondolják végig az alábbiakat:  

• Ha cégként kata-alanyok, akkor biztosan kikerülnek a kata hatálya alól, ezért az  alábbiakban leírt „Ha a válasz nem” részt érdemes áttanulmányozni.  
• Egyéni vállalkozóként csak magánszemélyeknek nyújtok szolgáltatást,  értékesítések terméket? Soha egyetlen olyan számlát sem állítok ki, amin szerepel a  vevő adószáma?  
  • Ha a válasz igen, akkor maradhatnak katások, de be kell ezt jelenteni  2022.09.25-ig a NAV felé. (Ebben az esetben javasolt az üzletbe kirakni egy  tájékoztató táblát is, melyre jó nagy betűkkel ki van írva: „Csak magánszemélyeket szolgálunk ki!”, ezzel megelőzve, hogy kifizető kérjen  számlát. 
  • Ha a válasz nem, akkor pedig el kell dönteni hogyan tovább!  

• Ha az előbb leírtak miatt kiesik a katából 2022.09.01-től, akkor sem szabad kapkodni.  Mindent át kell gondolni, augusztusban átbeszélni a könyvelővel a lehetőségeket  (elvégre is 2022.08.31-én éjfélig még van idő, és a teendők nagyban függenek attól is,  hogy a NAV milyen tájékoztatót fog közzétenni az átállás módjáról).  

  Az augusztusi, könyvelővel folytatandó beszélgetésre készüljön fel: 

• Nézze át, írja le, milyen költségei vannak, melyek a vállalkozásával  kapcsolatban merülnek fel. Ez ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen  adózási módot érdemes választani. (Pl. van-e kocsija, amire költséget lehet  elszámolni, mennyi az anyag- és árubeszerzés költsége, egyéb vállalkozási  költségei.)  
• Gondolja át, hogy mennyi bevétele várható még 2022.08.31-ig. Fontos kitétel  a törvényben, hogy aki 2022.08.31-én kisadózónak minősül, annak a 40 %-os  különadót csak akkor kell megfizetnie, ha a 2022.08.31-ig megszerzett  bevétele a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 1,5  millió Ft szorzatát meghaladja. Ehhez szorosan hozzátartozik az az előírás,  hogy a kata-alanyiság megszűnésének utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított  bizonylat szerinti teljesítési időpont a kata-alanyiság időszakára esik.  Tehát az a kisadózó, aki már 2022 januárjában is katás volt, és a katásságát  2022.09.01. nappal szünteti meg, az idén 12 millió Ft-ig nem fizet különadót (8  hónap * 1,5 millió Ft). 
• Ez utóbbinál viszont arra kell figyelni, hogy ha ez a 12 millió bevétel belföldi  adóalany, vagy magánszemély felé történt, akkor érinti az áfa alanyiságot,  ugyanis az áfa mentes határt nem változtatták, az továbbra is 12 millió,  illetve aki év közben alakult, annak a 12 millió napra arányosított része. 

Ha a kata-alanyiság azért szűnik meg, mert az adózó az új törvény szerint nem lehet kisadózó  (pl. azért, mert betéti társaság, vagy munka mellett egyéni vállalkozó, stb.), akkor az alábbi  lehetőségei vannak: 

• Egyéni vállalkozó esetében:  
  • választhatja az Szja tv. szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózást ez lesz  az automatikus adózási mód, ugyanis 
  • 10.31.-éig be lehet jelenteni, hogy 2022. adóévre vonatkozóan átalányadózást  választ (ennek módját és formáját a NAV 2022.08.15-ig a honlapján fogja  közzétenni).  

• Cégek esetében be kell bejelenteni, hogy:  
  • kiva-alanyiságot választ, vagy  
  • a társasági adó hatálya alá jelentkezik be. (itt ez lesz az alap adózási mód)  o vagy 09.01-től végelszámolja a cégét. Az egyszerűsített végelszámolás esetén  nincs szükség ügyvédre, a könyvelő is el tudja készíteni a végelszámolás alatt  és a végelszámolás miatt szükséges bevallásokat, nyitó mérleget, beszámolót,  cégbíróságnak beadandó dokumentációt, vagyonfelosztási dokumentációt. A bt  a végelszámoás időszaka alatt visszakerül a számviteli törvény hatálya alá,  kettős könyvvitel vezetésre kötelezett, bankszámláját köteles fenntartani a  végelszámolás lezárultáig.  

Cégek esetében nagyon fontos, hogy az adónem-váltás miatt nyitó mérleget  könyvvizsgáltatni kell. Ezt sajnos az aktuális könyvelő hiába könyvvizsgáló is, nem  végezheti el. Ennek kb díja 70-90 e ft körül mozog a piacon. Végelszámolás esetén ettől  mentesül. 

Szükség esetén tudok könyvvizsgálót szerezni.  

A végelszámolás díja kb 100.000,- ft (+áfa)  

A bökkenő, hogy a végelszámoló a korábbi ügyvezető (alapesetben beltag) lesz, tehát, ha nincs  legalább 36 órát elérő munkaviszonya, akkor járulékot kell maga után fizetnie. És a beltag a korlátlan  felelőssége miatt nem indíthat egyéni vállalkozást amíg a cég végelszámolása be nem fejeződik.  Ezt úgy lehet elkerülni, ha a beltag-kültag személyét felcserélik, vagy olyan lesz a beltag, aki nem akar  ev-t indítani, és van legalább 36 órát elérő munkaviszonya. De ezt még augusztusban el kell intézni.

 AKKOR NÉZZÜK A RÉSZLETEKET:  

Ha kata maradok:  

Ha egyéni vállalkozó a kata alatt marad, akkor 30 napon belül le kell zárni az  előző katát, és új kata év kezdődik. Be kell adni a záróbevallásokat. Ezért kérek  mindenkit, hogy a számlázóba a fizetés tényét vezesse át a számlázó  programon. A még be nem folyt bevételek kata alatti bevételek lesznek.  

Ha EV nem maradhat kata alatt, akkor pedig kalkulációval választani kell és  lehet az alábbi adózási módok és vállalkozási formák között:  

1/ Átalányadós egyéni vállalkozó  

Röviden:  

Ha nincs főállása, vagyis eddig 50000 ft katát fizetett, akkor ez után meg kell  fizesse legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum (200.000/260.000)  után a járulékokat. (66250/86125 ft járulék).  

Ezen kívül vizsgálni kell minden hónapban, hogy mennyi a bevétele és abból  mennyi a jövedelem. A tv. ktg hányadokat állapít meg a tevékenységi körök  szerint. 40/80/90% ktghányadot ismer el.  

Ha a jövedelem meghaladja a fenti minimálbért/garantált bérminimumot, akkor  az lesz a járulékalap. Tehát a nagyobbik összeg. És a jövedelem után még 15%  szja-t is fizetni kell.  

Ebbe még bekavar, hogy az első 2.000.000 bevételig van egy mentesség,  melyet figyelembe lehet venni. De a minimum járulékot akkor is meg kell fizetni  a főállásunak. Tehát szja-t nem kell fizetni eddig a bevételig. Ez a ktghányadtól  függően különböző mértékű tényleges mentességet jelent.  

A mellékállásúnál (heti minimum 36 órát elérő munkaviszony, nyugdíjas,  egyetemi hallgató, tagi jogviszonyos) nincs minimum járulékalap. Tehát ők  addig, míg ki nem merítik a mentességet 0 ft-ot fizetnek, utána pedig a  jövedelem után 13+18,5+15 = 46,5%-ot. (Jövedelem = bevétel-ktghányad)  

Ha a bevételek egyenlőtlenül elosztva jönnek, a főállásu átalányadós rosszul  jár, mert nincs kompenzáció. Tehát a minimum járulékot akkor is be kell  fizetnie, ha 0 ft a bevétele. Ha meg magas, akkor abban nem lehet érvényesíteni  az előzőleg befizetett járulékokat.  

Az átalányadózás havi könyvelést, havi vizsgálatot, havi bérszámfejtést  igényel, mert minden hónapban vizsgálni kell az alapot.  

Az EV-nek is figyelni kell, hogy vezesse a számla beérkezését, mert a könyvelő  csak ezen információ birtokában tudja elkészíteni a bérszámfejtést és a  járulékbevallást. 

2/ Szja szerint adózó EV:  

Főállású itt is meg kell fizesse a minimum járulékalapot. És, ha a bevétel  engedi, akkor az kivétként (kvázi bérként) ki is kell írni, és akkor +15% szja is  van.  

Aztán vizsgálni kell a bevétel-ktg = nyereséget (ebben tehát elszámolható  ktgként a fenti kivét+ a kifizetett szociális hozzájárulás, esetleg 500 km  gépkocsi használat, + egyéb vállalkozással kapcsolatos ktg-ek)  

Az így kapott nyereség után meg kell fizetni a 9%-ot, majd a nyereség-9% =  adózott nyereség után még meg kell fizetni az úgynevezett vállalkozó  osztalékalap utáni adókat: 15% szja-t, + 13% szociális hozzájárulási adó (bár  ennek van egy maximuma, melybe már beleszámít a kivét összege)  

Itt egyszeres könyvezetést kell végezni, minden kiadást, bevételt, banki  mozgást, utalást, kivétet könyvelni kell, kivétet bérszámfejteni.  

3/ Cég alapítás: Társasági adó  

Ez hasonlít az szja szerinti Ev-hez, azzal a különbséggel, hogy nem kötelező az  oszatélkot kivenni és leadózni minden évben, bár előbb utóbb szükséges, mert  csak úgy válik a magánszemély bevételévé, ellenkező esetben a pénz a cégé,  mint jogi személy  

4 Cég: Kiva  

Itt is kell fizetni járulékokat, melynek mértéke 3%-kal kevesebb, mint a Tao  esetén. Továbbá kivát kell még fizetni a megszavazott osztalék után, mértéke  10%. Az osztalék pedig már a szokásos módon adózik: 15 % szja + 13% szochó  a maximum eléréséig  

Itt vigyázni kell, hogy a pénztárban nem nőhet a pénzt, mert a tv. büntető  adóval súlytja bizonyos határ felett a kp állomány növekedését. Mértéke 10%.  

A társaságoknál lehetséges, hogy a tag ne 8 órát, hanem pl. csak 2 órát  dolgozzon munkaviszony keretein belül, de egyrészt akkor is meg kell fizetni  legalább a minimálbér 30%-a után a járulékot, másrészt figyelni kell arra, hogy  a kiszámlázott munka ellátható-e ennyi órában, vagy más munkavállaló  munkaideje lefedi-e a szükséges, kiszámlázott óramennyiséget.  

Iparűzési adót is másképp kell számolni a két adónemnél. Más az alap,  általában a kiva esetén kedvezőbb.  

Társaságok esetén kettős könyvvitel vezetése, beszámoló készítése,  bérszámfejtés, 10 M/év árbevétel esetén legalább regisztrált mérlegképes könyvelő megbízása szükséges (én természetesen az vagyok ��). Illetve  bankszámla nyitása kötelező!  

Tehát egy cég fenntartása drágább, de bizonyos esetben megérheti.  

Még annyi, hogy Cég alapításnál számolni kell ügyvédi ktggel. Cég nem  szűnhet meg egyik napról a másikra egyszerű bejelentéssel, mint egy egyéni  vállalkozás. Az egyszerű végelszámolás is több hónap, max 150 nap, és mint  írtam ktg vonzata is van.  

53. § * (1) A jövedelmet a bevételből  
54. a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,  
55. b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben  meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80  százalék,  
56. c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről  szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni  vállalkozó 90 százalék,  
57. d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg  (átalányban megállapított jövedelem).  

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők: 80%-os ktghányad  

1. a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig)  és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR  41, 42);  
2. b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz  kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és  zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);  
3. c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR  03.00.72);  
4. d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás  és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;  
5. e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);  
6. f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR  45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések  javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29); 

49. g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel  (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR  49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);  
50. h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);  
51. i) fényképészet (TESZOR 74.20);  
52. j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR  96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);  
53. k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján  folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).  

(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik,  hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás  időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő  alacsonyabb költséghányad alkalmazására.