A földgáz és az áram egyetemes szolgáltatásával kapcsolat aktuális dilemma

Igyekeztem a 217/2022. (VI.17.) Kormányrendelet megjelenése óta utánajárni, hogy kinek van teendője az áram és a gáz esetében az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének változása miatt.

Már nem tapogatózom teljes sötétségben, egyre tisztább a kép, úgyhogy amit a vállalkozásokkal kapcsolatban kiderítettem ezzel kapcsolatban, azt most összefoglalom, hátha segíthetek vele.

Először leírom a szabályokat, amit már biztosan sokan olvastak több helyen, de megpróbáltam egységesen összefoglalni. Utána igyekszem tisztázni a kritikus kérdéseket (mi van azokkal, akik most lakossági áron vásárolják az áramot és a gázt).

2022.08.01-től egyetemes szolgáltatásra jogosult:

• Lakossági fogyasztó. Ide tartoznak az alábbiak:
  • saját háztartása (lakóépülete, lakása, üdülője, hétvégi háza, garázsa) fogyasztása céljára vásárol áramot, és az így igénybe vett árammal nem folytat jövedelemszerző tevékenységet;
  • társasházak, lakásszövetkezetek, ha a lakóépületben lévő önálló lakások száma meghaladja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, és az így igénybe vett árammal nem folytatnak jövedelemszerző tevékenységet;
  • egyházak, vallási közösségek és ezek szervezeti egységeiből a lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő, hétvégi ház, ha lakhatási célt szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet;
  • önkormányzati és állami bérlakásban, szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat, az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője (BM, kormányzati igazgatási szervek, HM, tehát a szálláshely nem!).
• mikrovállalkozás, ha
  • áram esetében:
    • kisfeszültségen vételez és
    • összes felhasználási hely együttesen max. 3*63 A csatlakozási teljesítményű, és
    • 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta az áramot {a 670/2021. (XII.2.) Korm.rendelet szerinti, COVID-veszélyhelyzet miatti kedvezményes szerződést kötött 2021.12.05-2022.06.01. között}. Ebben az esetben 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a szerződésben szereplő áron kapja az áramot, e feletti fogyasztást pedig versenypiaci áron számlázzák ki felé.
  • gáz esetében:
    • ha 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkezik, akkor 1489 m3/év/összes felhasználási hely mértékig a 69/2016. (XII.29.) NFM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti áron (2,264-3,009 Ft/MJ közötti áron), e felett versenypiaci áron kapja a földgázt (melynek összegét az egyetemes szolgáltató határozza meg).

Mikrovállalkozás:

• A foglalkoztatotti létszám max. 9 fő, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (2021.12.31-i árfolyammal számolva 738 millió Ft).
• Nem lehet mikrovállalkozás az, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen legalább 25 %.
• Az értékhatárok megállapításánál a már 2021-ben is működők esetében az utolsó beszámoló vagy adóbevallás adatait kell figyelembe venni (törtév esetén évesítve), 2022-ben alakult vállalkozásnál pedig az üzleti tervet kell figyelembe venni.

Nem jogosult egyetemes szolgáltatásra:

• áram esetében:
  • az a mikrovállalkozás, amely 2022.06.18-án nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez áramot (a versenypiacon szerezte be az áramot);
  • nem kisfeszültségen vételez;
  • összesen (minden felhasználási helyét figyelembe véve) legalább 3*63 A teljesítményű felhasználó
• gáz esetében az a mikrovállalkozás, amely 2022.06.18-án nem egyetemes szolgáltatás keretében veszi a gázt.

2022.07.01-ig annak kell kilépési nyilatkozatot beadnia, aki

• áram esetében: nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, de egyetemes szolgáltatás keretében, vagy olyan áron veszi az áramot. {Az egyetemes szolgáltatás árai a 4/2011. (I.31.) NFM rendelet 2. mellékletében találhatóak meg.}

• gáz esetében: nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, de egyetemes szolgáltatás keretében veszi a gázt. {Az egyetemes szolgáltatás árai a 69/2016. (XII.29.) NFM rendelet 1. mellékletében találhatóak meg.}

Ha nyilatkoznia kellett volna a vállalkozónak, de ezt nem teszi meg 2022.07.01-ig, akkor

• az áramot 2022.08.01-től az egyetemes szolgáltatói ellátás végéig az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszereséért, de minimum az egyetemes szolgáltatási ár ötszöröséért kapja.
• a földgázt 2022.08.01-től az egyetemes szolgáltatói ellátás végéig az adott hónapra vonatkozó átlagos tőzsdei ár kétszereséért, de minimum az egyetemes szolgáltatási ár ötszöröséért kapja.

Vagyis minél később derül ki a jogosulatlan ár alkalmazása, annál többe fog kerülni.

Végső menedékes jogintézmény keretében biztosított áramellátásra jogosult:

• Áram esetében az, aki lakossági fogyasztóként, vagy max. 3*63 A-es felhasználóként egyetemes szolgáltatás keretében vette az áramot 2022.06.17-én, és 2022.08.01-től nem jogosult egyetemes szolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy ő
  • 2022.08.01.-2022.12.31. között végső menedékestől (kijelölt energiaszolgáltatótól) fogja kapni az áramot.
  • 2022.08.01-jével az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult vállalkozás közti áramvásárlási szerződés megszűnik.
  • Ha 2022.07.01-ig nyilatkozik a felhasználó, akkor 2022.12.31-ig végső menedékes szerződést kötnek vele mintaszerződés alapján, ami a szolgáltató honlapján található.
  • A felhasználónak 2022.11.30-ig tájékoztatnia kell a végső villamosenergia-menedékest arról, hogy az áramvásárlási szerződés megszűnése (2022.12.31.) után más áramszolgáltatóval kívánja biztosítani az áramellátását.
  • Ha nem nyilatkozik 2022.11.30-ig, akkor a végső menedékes szolgáltató lesz a későbbiekben is az áramszolgáltatója.
• Gáz esetében az, aki lakossági fogyasztóként, vagy max. 20 m3/órás felhasználóként egyetemes szolgáltatás keretében vette a gázt 2022.06.17-én, és 2022.08.01-től nem jogosult egyetemes szolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy ő
  • 2022.08.01.-2022.12.31. között attól veheti a gázt, akitől előtte is vette, vagy ha az nem földgázkereskedő, akkor a végső földgázmenedékestől.
  • 2022.08.01-jével az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult vállalkozás közti földgázvásárlási szerződés megszűnik.
  • Ha 2022.07.01-ig nyilatkozik a felhasználó, akkor 2022.12.31-ig végső menedékes szerződést kötnek vele mintaszerződés alapján, ami a szolgáltató honlapján található.
  • Az ilyen felhasználókat a rendszerhasználati díjak tekintetébem egyetemes szolgáltatásra jogosultnak kell tekinteni a véső menedékes jogintézmény időszakában.
  • A felhasználónak 2022.11.30-ig tájékoztatnia kell a földgázmenedékest arról, hogy az földgázvásárlási szerződés megszűnése (2022.12.31.) után más gázszolgáltatóval kívánja biztosítani a gázellátását.
  • Ha nem nyilatkozik 2022.11.30-ig, akkor a végső menedékes szolgáltató lesz a későbbiekben is a gázszolgáltatója.

Alapvetően tehát az ominózus kilépési nyilatkozatot 2022.07.01-ig azoknak kell kitöltés után beszkennelve elküldeniük a kileponyilatkozat@mvm.hu e-mail címre, akik 2022.08.01-től nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis

• áram esetében:
  • az a mikrovállalkozás, amely 2022.06.18-án nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez áramot (a versenypiacon szerezte be az áramot);
  • nem kisfeszültségen vételez;
  • összesen (minden felhasználási helyét figyelembe véve) legalább 3*63 A teljesítményű felhasználó
• gáz esetében az a mikrovállalkozás, amely 2022.06.18-án nem egyetemes szolgáltatás keretében veszi a gázt.

Akkor most nézzük, mit tegyünk!

Először is mindenki nézze meg az áram- és a gázszámláját, annak is a 3. oldalát!

A számla kelte alatt olvasható „A szolgáltatás megnevezése”. Ha ott azt olvassuk, hogy „kereskedelmi szolgáltatás”, akkor nincs teendőnk, megnyugszunk. Ugyancsak megnyugszunk, ha a „Számlarészletező”-ben lévő „Elszámolt mennyiség” alatt található „Árszabás” meghatározásában azt látjuk, hogy „nem lakossági”, vagy „kereskedelmi”. Ugyanis ebből látjuk, hogy eddig is előírásszerűen fizettük a szolgáltatások árát, így most nincs semmi teendőnk.

Akkor kezdünk tovább gondolkodni, ha az „Árszabás”-nál azt olvassuk, hogy „lakossági”. Ugyanis a cikkem elején leírtam, hogy lakossági árszabásra akkor vagyunk jogosultak, ha nem folytatunk jövedelemszerző tevékenységet a megvásárolt szolgáltatással.

Ha cég nevére szól a számla, és „lakossági árszabás” van a számlán, azonnal szólaljon meg a vészcsengő, mert teendőnk van! Igaz, hogy ha a fentebb leírt paramétereknek megfelelő mikrovállalkozásunk van, akkor a piaci árnál sokkal kedvezőbb áron kaphatjuk az áramot és a gázt (mivel egyetemes szolgáltatásra jogosultak vagyunk), azonban nem vagyunk jogosultak lakossági árszabásra. Ebben az esetben minél előbb (leginkább még 2022.07.01. előtt) érdemes felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval (akár a számlán szereplő telefonszámot felhíva), és célszerű adategyeztetést kezdeményezni. Ugyanis a lakossági árszabást használó cégeket nagyon gyorsan ki tudják szűrni a rendszerben, így kiderül a turpisság, ami nagyon sokba kerülhet.

Ha magánszemély nevére szól a számla, akkor először is meg kell nézni, rajta van-e a vállalkozói adószámunk. Ha rajta van, akkor jó eséllyel nem is „lakossági” az árszabás. De ha mégis az, akkor ugyanaz a vészjelző szólaljon meg bennünk, mint a lakossági árszabással vásárló cégek esetében.

Ha nincs rajta az adószámunk, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy folytatunk-e az ingatlanban jövedelemszerző tevékenységet.

Először is tisztázzuk azt, hogy mi a „jövedelemszerző tevékenység”, ami miatt a legtöbbet fő a fejünk! A válasz rém egyszerű: amiből jövedelmünk lesz. A jövedelem az Szja tv. szerint „a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.”

Persze rögtön beugrik, hogy a legtöbb embernek van jövedelme, leginkább munkaviszonyból. No de ezt a jövedelemszerző tevékenységet nem az otthonában végzi, hiszen eljár dolgozni a munkahelyére, így ez máris nem probléma. A probléma azoknál jelentkezik, akiknél a munkavégzés helye olyan ingatlanban van, ahol lakossági árszabással fizeti az áramot és a gázt.

Vegyük sorra a lehetséges eseteket, és vizsgáljuk meg, kinek kell aggódnia és esetleg valamit tennie!

Az ingatlant természetes személynek lakhatás céljára bérbeadók egyből lazíthatnak, hiszen ha ugyanazon az áron adják tovább a gázt és az áramot a magánszemély bérlőnek, mint amennyiért ők veszik, akkor jogosultak a lakossági árszabásra (ezt külön beleírták a rendeletbe).

Az a vállalkozó, akinek a székhelye mellett van telephelye is, már kicsit többet gondolkodik. Megkérdezi magától a következőket:

• Végzek én jövedelemszerző tevékenységet azon a helyen, ahol lakossági árszabással fizetek, vagy csak azért van bejelentve mondjuk székhelyként, hogy ne a telephely legyen az iratőrzési hely?
• Ha ellenőrzést kapok, akkor mit fognak látni?
  • Van az adott helyen pl. irodám, ahol dolgozom a vállalkozásomban?
  • Ott raktározom az árumat?
  • Ott fogadom az ügyfeleket?
  • Ott dolgozom fel a kapott anyagot?
  • Ott állítom elő a termékeimet?

Ha a fenti kérdésekre NEM a válasz (vagyis az ellenőrzés során tisztán látszik, hogy ott csak lakom, nem pedig dolgozom), akkor örülök, mert jogosult vagyok a lakossági árszabásra, nincs teendőm. Ha valamelyik válasz IGEN, akkor akármilyen arányt képvisel az üzleti célú használat, bizony már nem jogosult lakossági árszabásra. Tudom, hogy sokszor ez teljesen igazságtalan, de sajnos nincs olyan opció, hogy az egy villanyórával mért áram mondjuk 80 %-át lakossági, 20 %-át pedig nem lakossági díjszabással fizessem. Itt egy lehetőséget látok: külön villanyórát lehet felszereltetni az üzleti célú használat mérésére (már ha megoldható).

A legnagyobb dilemmát azoknak a vállalkozásoknak okozza a jelenlegi helyzet, akiknek nincs telephelyük, csak a székhelyük, és az ugyanott van, ahol a lakóhelyük, amire lakossági árszabás szerint fizetik a díjakat.

„Kilépő nyilatkozatot” nem kell most beadniuk, hiszen „lakossági” fogyasztók. Azonban érdemes elgondolkodniuk azon, nem lenne-e jobb, ha rendeznék a soraikat, vagyis jeleznék a szolgáltatónak, ha jövedelemszerző tevékenységet folytatnak az ingatlanban.

Persze előtte azért gondolják át a fő kérdést: „végzek én jövedelemszerző tevékenységet otthon?”

Sokan vannak ugyanis, akik a munkát nem otthon végzik. Ilyenek például tipikusan az építőiparban dolgozók, akik haza tényleg csak pihenni járnak.

Gondolják végig az imént feltett kérdéseket, és ha az derül ki, hogy egy esetleges ellenőrzéskor az állapítható meg, hogy nem folytat üzleti tevékenységet a felhasználási helyen, akkor maradhat lakossági árszabásban.

Ha viszont úgy találja, hogy bizony végez otthon jövedelemszerző tevékenységet, akkor neki is érdemes adategyeztetést kezdeményeznie a szolgáltatónál, melynek legegyszerűbb módja, hogy felhívja a szolgáltató számláján látható telefonszámot.

Én a saját ügyfeleimnek is ezeket a kérdéseket javaslom átgondolni, megválaszolni. Természetesen minden esetben nekik kell eldönteniük, hogy mit tesznek:

• maradnak lakossági árszabásban (felvállalva ezzel egy esetleges ellenőrzés esetén az ötszörös árszabás kockázatát, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy az otthonukban végzik a jövedelemszerző tevékenységet), vagy
• adategyeztetést kezdeményeznek a szolgáltatónál (felvállalva ezzel azt, hogy ezután magasabb áron veszik az áramot és a gázt).

Bízom benne, hogy cikkemmel segítettem a „csináljak valamit, vagy ne” kérdés tisztázását.